| A Bükk ÉK-i peremén a Tardonai-dombság hangzatos Pitypalatty-völgyében található település. Rendszeres autóbuszjáratok kötik össze Miskolccal, Kazincbarcikával.
A terület már a kelták idején lakott: a régészek hamvvedres urnatemetőt tártak fel. Első írásos említése valószínűleg 1219-ben a Váradi Regestrumban történik Zudeftyan formában. A 14.sz-tól diósgyőri várbirtok s Hradystyan néven említik. Később osztozik a vár sorsában: mikor az erősség zálogbirtokosok kezére kerül, a falu is földesurat kap Balassa Zsigmond személyében.
Eger ostroma után a török földúlta, s már 1556-ban néptelen falu. Az újratelepült hely lakói már a református hitet vallják, s mint hódoltsági terület Budára adóznak. Amikor a kamara visszaszerezte a koronauradalmat, Radostyán ismét Diósgyőrhöz tartozott. Fejlődését akadályozták a szigorú kötelmek, melyektől csak a koronauradalom megszűnése után szabadult meg s indult fejlődésnek. Érdekes látnivaló a középkori alapokon nyugvó, 1784-ben kialakított toronytalan református templom. Az istenháza mellett épült fel 1762-ben a hatszögletű, kőalapú, fa emeletes harangláb. |