| A megye DK-i peremén, Dél-Borsod hordalékkal feltöltött, alföldi területén elhelyezkedő falu. A szabályozás előtt közvetlenül a határában folyt a Tisza és a Hejő torkolata is a közelben volt. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a közeli Tiszaújvárossal és Mezőcsáttal.
A honfoglalás után az Örsur nemzetség birtoka. A 14.sz.-i pápai tizedjegyzékekben már szerepel a község neve s Szent Gergely tiszteletére emelt temploma. A birtokosok gyakran váltakoztak. A török 1544-ben, és 1583-ban feldúlja, majd adófizető hódoltsági terület. A pogány mellett a pestis is megtizedeli a lakosságot. A gyér népességű területre Békésből szlovák telepesek érkeznek, akik rövid idő alatt elmagyarosodnak. A nedves, vízjárta területen leginkább állattenyésztésből éltek az emberek. A folyószabályozások után indult meg a földművelés.
A reformáció csak a 17.sz-ban terjedt el. Copf stílusú templomuk a 19.sz. elején épült. |