Ónod
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségMiskolci
Irányítószám3551
KSH kód22628
Népesség2463 fő
Terület1780 m2
Népsűrűség138.4 fő/km2
Jelentős település a megye DK-i részén, a Sajó hordalékos, kavicsos öntéstalaján, a folyó jobb partján. Közelében halad a 35.sz. főközlekedési út. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal, Tiszaújvárossal. A mai község területe a kőkortól szinte folyamatosan lakott. A későbbi érák emlékei a bronzkori, vaskori és a szkíta idők leletei. Legkorábban 1211-ből van említés a településről Unud néven. Az 1296-os oklevél már Olnod formában jegyzi. A 14.sz. második felében már mezőváros, melyet jó fekvésének, s a Sajó átkelőhelyének köszönhet. A 14.sz-ban az akkori birtokos - Czudar Péter - a Sajó egyik nagy kanyarulatában, jól védhető helyen kővár építésébe kezd. Később Zsigmond király engedélyét megszerezve fejezi be az építkezést. A férfiág kihalása után - 1470-től - a gyakran változó birtokosok kevés figyelmet fordítanak az erősségre. Jelentősége a török időkben nő meg. Az 1561-es első oszmán ostrom után 1639-ig több támadást is sikerrel ver vissza. Ekkor kirabolja és felgyújtja a pogány. A várat helyreállítják, majd váltakozva török, német és kuruc kézen van. Az 1688-as ostrom idején súlyos károkat szenved, s 1701-ben „puszta vár"-ként említik. Az Ónod melletti körömi mezőn ült össze a II. Rákóczi Ferenc összehívta országgyűlés, mely 1707.június 13-án kimondta a Habsburg ház trónfosztását. A település sorsa a 18.sz-ig összefüggött a váréval. A fejlődést akadályozta a vár ellátásának kötelezettsége. A hadi vonulások ostromok legtöbbször a falu sarcolásával, pusztulásával jártak együtt. A vár „megszűntével", az újratelepítés után a község gyors fejlődésnek indult. A 18.sz. második felében a vármegye egyik legvirágzóbb települése. A századfordulón hanyatlásnak indul: az ipari fejlődés elkerüli e területet. Századunkban egyre többen ingáznak. A várrom mellett érdekes látnivaló az 1982-ben megnyitott tájház a valamikori helyi mesteremberek termékeivel. Ónodon született 1600-ban Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége. A 17.sz-ban épült Török kastélyban született Török Sophie, a nyelvújító Kazinczy Ferenc felesége.