A megye DK-i részén, Tiszaújváros és Mezőcsát között elterülő falu. A Dél-Borsod alföldi jellegű, a Hejő által kialakított hordalékos öntéstalaján kialakult helység távol esik a főbb közlekedési útvonalaktól. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal, Tiszaújvárossal.
Az Árpád kori település első említése 1221-ben történik a Váradi Regestrumban az Örsur nemzetség birtokterületeként. A Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt temploma a 14.sz-ban már fennállott. Már a korai középkorban jellemzője volt a falunak, hogy javarészt nemesek lakták.
Buda elfoglalása után a török felégeti, majd mint hódoltsági terület az egri bégnek fizet adót. A mezőkeresztesi csata után újból elpusztul, s csak 1616 után népesül vissza.
A későbbiek során - még a 19.sz-ban is - továbbra is megmaradt a nemesség túlsúlya.
A valamikori önálló Hejőtő, vagy későbbi nevén Paraszt-Bikk előbb a tatárok pusztításának esett áldozatul.
A török időkben előbb adófizetőhely, majd a 17.sz. végén pusztult el úgy, hogy többé nem épült újjá. A középkortól Nemesbikkhez tartozott. |