A megye DK-i részén, a Hernád torkolat alatti Sajószakasz mentén, vastag kavicstakaróval fedett területen található település. A 35.sz. főközlekedési út határában elterülő helységnek rendszeres autóbusz összeköttetése van Miskolccal, Tiszaújvárossal.
A hely kedvező fekvése miatt több ezer éve lakott - ezt kő- és bronzkori majd szkíta leletek bizonyítják.
A mai község helyén valamikor két település létezett Mohi és Poga. Központi fekvésénél fogva Mohi már a 13.sz. elején mezőváros. Kisebb megszakításokkal folyamatosan királyi birtok.
A település határában zajlott le a gyászos emlékű Muhi csata 1241. április 11-én IV. Béla magyar és Batu kán mongol seregei között. Az ország szabad prédájává vált a tatároknak. A csata emlékét az 1991-ben felavatott monumentális emlékmű - a Magyar Golgota - idézi.
A tatárjárás után újra épült mezőváros szerepel az 1332-37-es pápai tizedjegyzékekben. A török először 1544-ben rabolta ki. Ezt még gyorsan kiheverte a helység, de az 1596-os pusztítás után elnéptelenedett. Az állandó zaklatások miatt a Sajó túloldalára költöztek vagy az ónodi várban húzódtak meg az elmenekültek. A valaha virágzó város 1640-re teljesen elnéptelenedett, s csak Muhipusztaként emlegették. A 19.sz-ban a korábbi Poga nevű község újranépesült, s 1928-ban felvette a Muhi nevet. |