| A Bükk keleti oldalán, a Sajó sík vidékétől az egyre keskenyedő Szinva -völgyben a hegységbe mélyen benyúló nagyváros, B.-A.-Z. megye székhelye. Országos jelentőségű vasúti és közúti csomópont: vonattal vagy autóbusszal közvetlenül elérhetők a megyeszékhelyek és a keleti országrész jelentősebb városai.
A város és környéke legalább 50.000 éve lakott vidék. A bükki barlangokban megtalált leletek a jégkorszak emberétől származnak. A honfoglaló magyarság kevert eredetű lakosságot talált itt. A széles tájat a Bors nemzetség egyik ága, a Miskoucz nemzetség kapta - innen a város elnevezése is. 1312-ig e család sarjai a birtokosok. 1364-ben Nagy Lajos király mezővárosi rangra emeli és a diósgyőri királyi uradalomhoz csatolja.
A török először feldúlja a várost, majd a fizetett bőséges adó fejében megvédi, így az folyamatosan fejlődik s egyre inkább kereskedelmi központtá válik. A kuruc időkben, 1704-ben hónapokon át itt volt II. Rákóczi Ferenc főhadiszállása. Az 1848-49-es eseményekben is aktívan részt vesz, több jeles személyt adva az országnak.
1520-tól Miskolc már folyamatosan Borsod vármegye székhelye. A kereskedelemben betöltött szerepe egyre jelentősebb, melyet tovább erősít a városba érkező és letelepedő nagyszámú szerb és görög kereskedő.
A dinamikus kereskedelem mellett a múlt századtól egyre inkább tért hódít az ipar. Az 1770-ben Fazola Henrik által alapított vasolvasztó jelentette a kezdeteket. A fia által épített massa ma is működő ipari műemlék.
1877-ben a település végleg kiválik a koronauradalomból. A szétszabdalt országban hamarosan Észak-Magyarország központi városává válik.
1949-ben nehézipari egyetemet kap, mely ma mint universitas működik.
A városnak kevés számottevő műemléke van. Történelme során többször porig égett, s az árvizek sem kímélték. Ezek legnagyobbika 1878. aug. 30-án zúdult a városra, szinte teljesen rombadöntve azt.
Legrégibb műemlék az avasi 14.sz-i eredetű, gótikus református templom. A közeli Erzsébet téren áll Magyarország első, teljes alakos Kossuth szobra. A város mindig híres volt a művészetek pártolásáról. A Pestről kivert magyar színészeket a Miskolc fogadta be, s építette fel számukra 1823-ban az ország első, magyar nyelvű kőszínházát.
A jelentős számú görög kolónia a 18.sz. végén kapott engedélyt templom építésére. Az ikonosztázion az ország legnagyobb, 16,5 m magas képrendszere érdekes, eklektikus stílusban. Ugyanitt ortodox múzeum látható.
A város déli részén Tapolca egyedülálló barlangfürdője és üdülőkomplexumai várják a vendégeket.
A nyugati részen található Lillafüred - mint alpesi jellegű gyógyhely - megközelíthető romantikus kisvasúton is. Látogatható barlangjai, csónakázótava, turistaútjai, a híres Palotaszálló megannyi lehetőség a pihenésre. |