| Több, kisebb bükki patak szabdalta hullámos-dombos területen található település a Bükk déli peremén. A falu szélén halad a 3.sz. főközlekedési útvonal, s kb. 1 km-re állomása van a Budapest-Miskolc vasútvonalon. Jó elhelyezkedése következtében autóbuszjárat köti össze több megyeszékhellyel, Budapesttel és a környező községekkel.
Első okleveles említése 1238-ból való, melyben Narrag néven szerepel. Mezőnyárád neve, illetve a Nyárád vizének említése Anonymus írásaiban is előfordul. A 13.sz-ban a Csák nemzetségbeli Domonkos István királyi pohárnok szerzi meg Mohi falvával együtt. A 15.sz-ban vámszedőhely és már Cserépvár tartozéka. 1453-ban Zsigmond Berzeviczi Istvánnak adja, aki a husziták elleni harcokban jeleskedik. Később is gyakran váltakoznak a birtokosok.
A török időkben előbb adót fizet, majd 1596-ban a mezőkeresztesi csata után a török földig rombolja. Ekkor válik rommá a 13.sz-i román stílusú temploma is, mely helyén a 18.sz-ban építenek új istenházát barokk stílusban. A 18.sz-i birtokosai közül kiemelkedik a Majtényi család. Szép kastélyuk - mely a község dísze volt - ma is kellemes látvány.
A jó adottságokkal rendelkező település a környék legjobb infrastruktúrájával rendelkezik. Tsz-e ma is működik, fő tevékenysége a déli lankákon a szőlő- és gyümölcstermesztés. |