| A Belső-Cserehát Ny-i részén, a Laki-patak keskeny völgyében hosszan elnyúló település nagyszámú cigány népességgel. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a 13 km-re lévő Edelénnyel.
Az Árpád kori község első okleveles említése 1222-ből való, Loch alakban. Már ekkor fennállott a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt egyháza. Egy 1273-as oklevél szerint IV. László király visszaadja a birtokot Thekus fiainak, akiktől V. István vette el.
A török zaklatások miatt lakói sokat szenvednek. 1576-ban a község teljesen elpusztul. Eger eleste után a még meglévő lakosság elmenekül, majd 1599-ben leég a falu. Az újbóli benépesedés csak a 18.sz-ban történik meg. A 19.sz-végén jó hírű gőzmalom üzemel. Református temploma 1795-ben épült.
A településen áthalad a „Cserehát turistája" piros jelzés, valamint innen indul a P+ jelzés, mely Szendrőlád vm-ig vezet. |