| A Zempléni-hegység Hegyköz nevű kistájának déli peremén, a Hosszú-patak kiszélesedő, erősen szabdalt völgyében elterülő falu. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a közeli Pálházával, de több járat kapcsolja a 20 km-re lévő Sátoraljaújhelyhez is
A község erdei irtványterületen keletkezett. Első ismert birtokosai a pelsőci Bebek família, akiket egy 1427-es oklevél említ. Giskra huszita hadai Vágást is háborgatták, míg Mátyás király el nem űzte őket. A környező településekkel együtt a 15.sz. végén a Perényiek kezébe került, akik a füzéri várbirtokhoz csatolták.
A török iga, majd a kuruc-labanc csatározások alatt többször feldúlták. Az elnéptelenedett helyet a 18.sz. második felében telepítik be református és katolikus magyarokkal.
Mai református templomát a 19.sz. elején építették későbarokk stílusban. Berendezése is e század elejéről származik; érdekessége a szószék fölött látható aranyszarvas, melyet egy nemes asszony készíttetett templomkerülő, szenvedélyes vadász férje megtérése reményében.
Érdekessége a falu temetője, ahol sok 19.sz-i sírkő látható. |