| A megye DK-i részén, a kanyargós Sajó és a Takta-patakok összefolyásánál elhelyezkedő alföldi jellegű település. A folyók öntéstalaján, árvízveszélyes helyen található falut rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal.
Első okleveles említése 1252-ből származik, mikor az Aba nemzetség egyik tagja birtokolja. 1332-től Szent Erzsébet tiszteletére szentelt temploma és a község szerepel a pápai tizedjegyzékben. A 16.sz. végén mint Rákóczi birtok kerül török hódoltság alá. A majdnem puszta helyet 1711-ben a Rákócziaktól elkobozza a Királyi Kamara és a Szirmay, valamint a Fáy családnak adományozza.
A korán reformátussá lett község 1595-ben már saját templommal rendelkezik, s 1652-ben már iskolája is van.
A faluban 1887-ben nagy tűzvész pusztít, mely a templomot is használhatatlanná teszi.
A település határában törpe vízerőmű üzemel a Sajón. A Takta és a Tisza közötti ártér a Kesznyéteni Tájvédelmi körzet néven ismert. |