Erdőborította, illetve karrosodott hegyoldalak ölelésében, a Jósva-, Kecső-, Kajta- és a Tohonya-patakok összefolyásánál elterülő ősi magyar település. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a 13 km-re lévő Jósvafő-Aggtelek vasútállomással, valamint Kazincbarcikával. Napi egy járat Budapestre közlekedik.
A karsztforrások bő vize, a jó közlekedési lehetőségek hamar letelepedésre csábították az embereket. Elnevezése először 1272-ben szerepel oklevélben, Ilsuafey formában, mint királyi birtok. A község híres vasművessége az Árpádok koráig nyúlik vissza. Egy 1399-es oklevél említi a község vashámorát. Előbb a Tornai, majd a Szini család birtokába kerül. A török hadimozgásai nagyrészt elkerülik a települést. A háborúk után, a 18.sz-ban jómódú település.
Kora középkori alapokon nyugszik a helység református temploma, önálló harangtoronnyal.
A kisközségben működik az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága. A falun több turistaút, az OKT, valamint két tanösvény is áthalad. Itt van a híres Baradla-barlang egyik bejárata. |