| A Borsodi Mezőség sík területén elhelyezkedő nagyobb létszámú falu, a Hejő-patak mentén. A valamikor vízjárta, mocsaras térség a folyószabályozások óta kiszáradt; ma szántóföldek sorjáznak e vidéken. Vasúti megálló két km-re van a mezőcsáti szárnyvonalon. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal, Tiszaújvárossal. A terület a bronzkor óta lakott, a népvándorlás majd minden népe megfordult itt. A honfoglalás során az első letelepülők a kabar eredetű Örsur népéhez tartoztak. Első okleveles említése 1234-ből való, mint királyi várjobbágyok lakhelye. Később a Bors nemzetségé lesz, akik az első ispánt is adják. Muhi után az Ernyék, a Rátót nemzetség és az egyház a birtokos. A vidéken igen nagy pusztítást végzett mind a tatár, mind a török. Mint hódoltsági terület, adót fizetett. A föbb kereskedelmi útvonalaktól, majd a kialakuló ipartól is távol eső terület megélhetési forrása a mezőgazdaság volt. A nagybirtokos rendszer egészen 1944-ig fennmaradt. A település valamikori kúriái ma közcélokat szolgálnak. |