| A Zempléni-hg. ny-i oldalán, a Hernád völgyének peremlépcsős hegységszegélyén elterülő nagyközség. Van vasútállomása a szerencsi szárnyvonalon, és rendszeres autóbusz összeköttetése Hidasnémeti vasútállomásával. A terület már a kő- és bronzkorban is lakott volt. Egy 1219-es oklevél szerint a királyné birtokolta 10 német település egyike. Lakói bányászok, kézművesek voltak, akik értettek a földműveléshez is. 1261-től a falu Abaújvár tartozéka, míg az 1312-es rozgonyi csata után Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozza. 1416-tól mezőváros, mint a Hernád-völgyi észak-déli kereskedelmi főútvonal és a hegyközi bányászútvonal fontos csomópontja. Ekkor Kassa után Abaúj vármegye második legfontosabb és leggazdagabb városa. A településről a huszitákat Mátyás király űzi ki. A 16. sz. elejétől felkelések, török átok, német, magyar seregek sarcolásai okoznak szenvedést a városnak. Ennek ellenére 1570 és 1647 között Abaúj vármegye székhelye, a reformáció egyik jelentős kulturális központja. Itt volt prédikátor Benczédi Székely István, az első történelem könyv, a Magyar Krónika írója. Veje és papi utódja Károli Gáspár, aki a Bibliát magyarra fordította. 1706-ban Rabutin pusztít, később a természeti csapásoktól szenved. A trianoni diktátum után a perifériára került helység egyre inkább elveszítette jelentőségét. A település leginkább az ún. Gönczi hordóról híres. A 136,5 l-es hordóban a tokaji bort tárolták, szállították, az aszú készítésénél etalonként szerepel jelenleg is. Ismert a gönci kajszibarack is, a híres gönczi barackpálinka alapanyaga. Több látnivalót érdemes felkeresni: a Huszita házat, mely ma tájház, a 15. sz-ban épült, gótikus elemeket is hordozó, barokk római kat. templomot, a 18. sz.-i késő barokk református istenházát, előtte a szép Károli szoborral. A településen étterem, különféle szállás és nyáron strand üzemel. A község határában, a Dobogó-hegy ÉK-i oldalán található pálos kolostorrom a gótikus építkezés szép példája. Elérhető a P jelzésű turistaúton. |