A Belső-Csereháton, a Vasonca-patak piciny oldalvölgyében megbúvó törpefalu. A megye legkisebb lélekszámú önálló települése. Naponta mindössze egyetlen járatpár érinti, de az is csak iskolai oktatási napokon. A "külvilággal" egy keskeny 2 km-es "műút" köti össze. Közintézményei nincsenek. Először egy 1256-os oklevélben fordul elő Appati alakban. A 13-14. sz.-ban az Aba nemzetség Gagyi ágáé. Neve arra utal, hogy valószínűleg monostori birtok volt egy időben, vagy környékén - mára már nyomtalanul eltűnt - kisebb apátság létezett. 1427-ben jelentős helység, 42 jobbágyportával. A török időkben sokan menekülnek e kevésbé feltűnő, védett területre. 1640-ben viszont meghódolni kényszerül. Később elnéptelenedik, s csak 1750 körül települ újra, szlovák telepesekkel. A lassan kihaló falucska utolsó esélye egy üdülőfalu kialakítása. |