| A Zempléni-hg. északi részén, közel a szlovák határhoz található a 6-800 m-es hegyek övezte völgyfőben e hangulatos település. Aránylag ritkán közlekedő autóbuszjáratok kötik össze a 25 km-re lévő Sátoraljaújhellyel. Füzér az Árpád házi királyok uralkodása idején királyi birtok volt. A település K-i peremén magasodó 552 m-es vulkáni kúpra az Aba nemzetség tagja építtette az első várat a 13. sz. elején, melynek első írásos említése 1264-ből származik. II. András király az Abáktól vásárolta meg az erősséget, melynek ellátására a környező 11 hegyközi falut rendelte. A később több gazdát megélt várat a király 1389-ben a Perényieknek adományozta. A család idejében élte fénykorát a "sasfészek". A korábbi román stílusú várat megnagyobbítják, gyönyörű gótikus kápolnát emelnek. A mohácsi csatavesztés után Perényi Imre itt rejti el a reábízott szent koronát, majd viszi magával a sztambuli fogságba. Kalandos körülmények között került vissza Izabella királynéhoz, magyar földre. A török elleni harcok, a kuruc háborúk, az 1731-es pestisjárvány majdnem elnépteleníti a falut. I. Lipót Thököly hadainak kiűzése után, 1683-ban lakhatatlanná rontja a várat. 1686-tól 1948-ig a füzérradványi Károlyi család birtokolja a várromot és a falut. Az utóbbi években több feltárást, állagmegóvást végeztek. A kápolna nagy részét helyreállították, sőt újra fel is szentelték. A festői várromból gyönyörű panoráma tárul elénk. A római kat. templom kora középkori eredetű, a jelenleg folyó felújítás előhozta a románkori bélletes kapuját és freskóinak egy részét. Érdekes látnivaló az 1879-ben épült, műemlékké nyilvánított lakóház, melyben jelenleg tájház működik. A településen áthalad az OKT kék jelzése, valamint a várban ér véget a Rákóczi túra piros jelzése. |