| Miskolctól 7 km-re K-re a Sajó bal partján, - annak hordalékán - valamint löszös agyagtalajon elhelyezkedő település 1997.07.01-től város, a megye 17. városa. Miskolccal városi autóbuszjárat köti össze. A település fontos közúti csomópont - érinti a 3. és a 37. sz. főközlekedési út is. A terület évezredek óta lakott: újkőkori, bronzkori, kelta, avar időkből származó leletekkel rendelkezik. A honfoglaló magyarság kelta-avar etnikumot talált e vidéken. Egy 1281-es oklevél már Nogsolcha néven említi. Itt zajlott le II. Béla győztes csatája a trónkövetelő Borisz herceg ellen. A muhi csata után a menekülő IV. Béla királyt segítő Ernye bán Diósgyőrrel együtt Zsolcát is birtokba kapja. Az 1332-35 közötti pápai tizedjegyzékek alapján virágzó, népes község. Mohács után, a Szapolyai-Ferdinánd ellentétben János király oldalára állt a község, ezért a győztes Habsburg különadót vet ki a falura. A törökök 1544-ben elfoglalták és felégették a helységet. A későbbiekben viszont támogatták a visszaköltözést. A tiszta magyar településen a 16.sz. elejétől erőteljesen tért hódít a protestantizmus. E folyamatot elősegítette, hogy 1564-től az 1700-as évekig a Rákóczi család a birtokos, majd a Dőry família következik. A 48-as szabadságharcban itt ütközik meg a magyar fősereg Paskievics vezette orosz a betolakodókkal. A cári csapatok kifosztják és felégetik a falut. A 19. sz. második felétől egyre jelentősebb az ipar és a szolgáltatás, majd a kulturális fejlődés is Platthy Ida és férje Szathmári Király Pál birtokossága idején. A település fejlődése folyamatos: Miskolc közelsége és a helyi lehetőségek biztosítják ezt. Megtekintésre érdemes a klasszicista Dőry kastély, valamint az 1851-ben épített görög templom. |