| A Cserehát magterületén, a Vadász-patak szétágazó völgyében elterülő falu. Jó autóbusz összeköttetése van Miskolccal. A környező kis falvak központi települése. Nevét az itt letelepített királyi vadászokról kapta. A terület ősidők óta lakott: a mai településtől kb. 1 km-re az ún. Balmazdombon található "Pogány vár" ásatása során a neolit- és a bronzkorból származó leletek kerültek elő. A honfoglalás után királyi birtok (vadászok), de 1256-ban már egyfalus nemeseké. 1279-ben Miklós zólyomi ispán kapta adományképpen. Zsigmond királyhoz hűtlenné lett Vadászi Imrétől Perényi Imre főpohárnoka kezébe került 1403-ban. I. Rákóczi Zsigmond 1517-ben 3000 forintért vásárolta meg akkori tulajdonosától. A Rákóczi kastély alapjai 16. sz.-iak, mai formáját az 1860-as átépítés során nyerte el. Jelenleg iskola, és Rákóczi kiállítás található az épületben. Római kat. temploma a 15.sz-ban épült, melyet 1601-ben Rákóczi György alakított át. Itt őrzik a híres aranyozott casulát, a II. Rákóczi Ferenc adományozta őzbőr miseruhát. Az első komolyabb török támadás 1567-ben érte a települést. Eger eleste után meghódoltak, lakói alig maradtak. A Rákóczi szabadságharc után Meskó Jakab ült az elkonfiskált birtokba. Ő telepítette be ruténokkal. A 19-20. sz.-ban a gróf Vay család a birtokos. A környék első postahivatalát itt nyitották meg 1871-ben. A valaha jól működő tsz-t megszüntették. A lakosság egy része gyümölcstermesztéssel foglalkozik. A településen áthalad az OKT kék és a Cserehát turistája piros jelzése. |