| A Borsodi-dombság ÉK-i peremén, a Szuha-patak kiszélesedő völgyében elterülő település. A környéken több szénbánya üzemelt a 90-es évekig. A falu rendszeres buszjárattal elérhető Miskolcról, Kazincbarcikáról, és napi egy járattal Budapestről. Első okleveles említése 1299-ben fordul elő. Egyháza már a 14. sz.-ban létezett. E korban a Vadászi család a birtokos, de hűtlenségük miatt Zsigmond király elkobozza a vagyont és a Perényieknek adja. Az új birtokos Szent János tiszteletére pálos kolostort emeltetett, és birtokot is adott hozzá. A településtől ny-ra kb. 2 km-re a kolostor romjai ma is láthatók. Ekkor a falu a Csorbakői vár tartozéka. A török hódoltságot és adóztatást nem tudta elkerülni e település sem, ahogy az elnéptelenedést sem. A reformáció hamar elterjedt, 1576-ban már önálló egyháza volt. 1656-ban a szádvári kapitány, György János vásárolt itt területet, örököseit még a 18.sz-ban is a birtokosok között találjuk. 1869-ben árvíz pusztította, 1888-ban tűzvész emésztette. Ma is álló ref. templomát késő barokk stílusban, 1790-91-ben építették; 1926-ban alakították át. |