| A Hernád bal partján, a Szerencsi-dombság hirtelen leszakadó, csuszamlásra hajlamos nyugati peremén elterülő falu. Közvetlen autóbuszjáratok kötik össze Miskolccal, valamint a 9 km-re lévő vasútállomással, Halmajjal. A közeli Várdombon az ásatások jelentős bronzkori telepet tártak fel. A falu már a 12. században létezett, habár az első írásos dokumentum csak a 16. sz. közepéről származik, ahol Dubucya alakban fordul elő. A 13. sz-ban a királyné birtoka, aki abaúji tulajdonára német családokat telepített. A 10 falunak Vizsoly volt az ispánsági központja. A 14. sz-ban már plébániája lehetett, hisz pápai tizedet fizetett. A lakosság a 17. sz. elején áttért a reformata hitre. Mint hódoltsági terület, adózott a töröknek. Ennek ellenére 1635-ben a portyázó pogányok kirabolják, lakossága alig marad. A 18. sz.-ban népesedik be újra, ekkor jövedelmező malmot is üzemeltetett. Területének jelentős volt a bortermelése, híres a juhtenyésztése. 1776-ban nagy földcsuszamlás volt: a Hernád feletti domb a szőlőskertekkel együtt a folyóba zuhant, megakasztva annak folyását. Mai barokk templomát 1786 körül építették. Kegytárgyainak egy része 17. sz.-i. Századunk első harmadában épült a Hernádon egy törpe vízerőmű, mely ma is termel áramot. |