| Az Eger-patak és a Tisza alakította síkvidéken, a Dél-Borsodi Mezőségen elhelyezkedő település a megye déli határán. Rendszeres autóbuszjáratok kötik össze a 10 km-re lévő Mezőkövesddel. A falu nevét a valamikor itt lakó íjászokról kapta. Régi Árpád-kori hely, melynek neve mint honfoglalás kori település már az 1221-es váradi Regestrumban is megjelenik Lew, Lenew alakban. Birtokos családja a helynév alapján Löveinek nevezteti magát. A família tagjai nagyobb birtokokat adományoztak az egri káptalannak. Első temploma még a tatárjárás előtt épült kváderkövekből, román stílusban. A 14. sz.-ban az Ákos nemzetség is birtokos, így a diósgyőri uradalom része. Eger ostroma után a török elpusztította, s egy ideig lakatlan hely. Később hódoltsági terület, de az 1683-as török vonulás alatt sokat szenvedett, s temploma is elpusztult. A Lövei família birtokai nagy részét megőrizte, de lemond javairól Dőry András és neje részére. A környező terület 1989 óta tájvédelmi körzet. A táj éghajlata, növény- és állatvilága sokban hasonlít a Hortobágyéhoz. Különlegessége az egerlövői mocsárrét, mely az Eger-patak valamikori kiterjedt árterének maradványait őrzi. A Tisza-tó kialakításával a bővülő idegenforgalom nyújt lehetőséget az előrelépésre. Érdemes felkeresni a falu 13. sz.-i eredetű ref. templomát. |