| Kisközség a Borsodi-dombság K-i peremén, a Szuha-patak jobb oldalán, a vízfolyás kiszélesedő völgyében. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a 20 km-re lévő Kazincbarcikával. A környékbeli régészeti leletek szerint a bronzkorban itt volt a vidék legnagyobb bronzöntő műhelye. A település első említése a 14. sz.-ban történik Díven alakban, s a Rátold nemzetség birtoka. A 15. sz.-ban kápolnaszerű fatemploma volt. A terület híres volt bortermeléséről, azonban először jégverés, majd "törökverés" tette tönkre a szőlőkultúrát. 1580-ban már puszta hely. A 17. sz.-ban újra lakják. 1710-ben a pestisjárvány újból elpusztítja a falut. A reformáció erősen hatott, 1611-ben már már önálló egyháza van. A korábbi templomot a sok pusztítás után 1707-ben még felújítják, a 19. sz. végén teljesen átépítik. A reformátusok 1898-ban felépítették ma is álló épületüket. |