| Nagyközség a megye és a Bodrogköz keleti peremén, a Tisza partján. A folyó homokos öntéstalaján kialakult falunak rendszeres autóbuszjárata van Sárospatak felé, de elérhető így Sátoraljaújhely és a Szabolcs megyei Kisvárda is. A két megye között a kilencvenes évek első harmadáig csak komp, illetve pontonhíd biztosította az összeköttetést. Újabban a falu közelében megépített II. Rákóczi Ferenc közúti híd biztosítja a zavartalan forgalmat. Egy 1222-es adománylevél alapján egy Chygan nevű várjobbágy a Bodrogközben kap birtokot. A cigány népnévvel nem azonosítható, hisz a cigányok 1420 körül vándorolnak nagyobb létszámban Magyarországra. A 14. sz-ban Egyházas-Zigány volt a település neve, és Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1488-ban említik először Zemplénben: lakosai valószínűleg a Tisza áradásai elől települtek át a folyó másik oldalára. 1598-tól két Cigánd létezett - Kis- és Nagycigánd - az 1923-as egyesülésig. A történelem során többször pusztította kolera, árvíz a községet. Valaha fő megélhetési forrás volt a távoli tájakon is ismert cigándi gyékénytermék. Műemlék jellegű ref. temploma 15. sz.-i alapokon épült; átalakították 1793-ban, majd 1836-ban. Érdemes felkeresni a Fő úton lévő népi lakóházat, az óvodában a néprajzi kiállítást. Európa hírű az 1963-ban alakult Zemplén Gyermek és Ifjúsági Néptánc együttese. Érdekes program a Cigándi lakodalmas. A falu közelében strandolásra kiválóan alkalmas a fövenyes, sekélyvizű Tisza part. |