A Bódva felső szakaszának fontos települése az Aggteleki-karszt K-i peremén, a folyó jobb oldalán. A közeli Alsó-hegy az ország legkarsztosodottabb területe, rengeteg kisebb-nagyobb barlanggal. Vasútállomása van a Tornanádaskai vonalon, s rendszeres autóbuszjárat Miskolcra. A község neve egykor szilfákkal benőtt helyre utal. 1283-ban Zilas néven említi IV. László birtokadományozó levele. Újra királyi fennhatóság alá került 1312-ben, a már felépült szádvárral együtt. Ezután már sorsuk elválaszthatatlan: a hatalmas Bebek család tulajdona lett. Egy 15. sz-i összeírás szerint Torna vármegye egyik legnépesebb községe. 1470-ben a Szapolyai família kezébe került, kitéve ezzel a Mohács utáni trónviszály zavargásainak. Szádvárat a hírhedt várromboló Lipót császár elhányattatta; ekkor került az uradalmi központ Szilasra. A Habsburg házhoz hű Eszterházy Pál herceg kapta meg szolgálataiért, s az ő tulajdonukban is maradt két évszázadig. A község közepén, kis sziklapadkán épült Árpád kori ősi templomát a 12. sz.-ban emelték. Itt helyezték el a lebontott szádvári kápolna szobrait. Az erődtemplomot az Eszterházy család teljesen újjáépítette 1770-ben, barokk stílusban. A falun áthalad az OKT útvonala, egyben bélyegzőhely. |