A Bodrog és a 37-es főközlekedési út által közrefogott területen, folyami öntéstalajon kialakult település, 5 km-re Sárospataktól. Vasúti megállóhelye van. Árpád-kori település; IV. Béla a tatárjárás után vallon (olasz) telepeseket hozott az országba, a szőlőkultúra helyreállítására. Erről szóló írásos emlék 1244-ből származik. Egykor mezőváros volt, különböző szabadalmakkal. 1404-től Perényi birtok, majd a pálos rendé egészen a 18. századig. Az 1567-es lajstrom szerint már a törökök által elpusztított hely. 1739-ben pestisjárvány szedi az életeket. 1808-tól Lónyai birtok, akik az 1860-as években szép kastélyt építenek, melyben ma református alapítvány működik. A római kat. templomot 1201-ben már említik; a 12. sz.-ban román ízlésben építették. Díszes ikerablakát a barokk átépítés során befalazták, de a legutóbbi helyreállítás újból előhozta. A görög-katolikus plébániát már 1360-ban, Nagy Lajos király idejében említik. Régen fatemploma volt, mely helyére 1780-ban építettek kőépületet, késő barokk stílusban. |