| Fejlődő község a Hernád-folyó két oldalán, a Bársonyos visszafolyásánál. Az enyhén hullámos, kavicsalapú hordalékkúpokon felépült falu 15 km-re van Miskolctól. Rendszeres vasúti és autóbusz összeköttetése van a megyeszékhellyel. A terület már a honfoglalás előtt is lakott volt – régészeti ásatások avar temető maradványait hozták a felszínre. A település először 1222-ben, a váradi Regesrtumban fordul elő Bulcsú alakban. A tatárjárás alatt elnéptelenedik; IV. Béla telepíti újra. Az ónodi vár urai – a Czudarok és a Rozgonyiak – is birtokosai a falunak. A török kétszer pusztítja el a települést: 1567-ben és az Ónodi várral együtt 1688-ban, de hamarosan újranépesül. A reformáció tanai gyorsan terjednek, 1546-ban már templomuk van. A ma egységes település több évszázadon keresztül két község volt, sőt Belsőbőcs Abaújhoz vagy Borsodhoz, Külsőbőcs pedig Zemplénhez tartozott. A Hernád áradásai gyakran jelentettek veszélyt a falvaknak. A legemlékezetesebb árvíz az 1854–55-ös volt, 1877-ben pedig tűzvész emésztette el. A 19. sz.-ban megépül a vasút, újjáépítik a templomot. A Hernádon előbb fahíd, majd századunk elején vashíd készül el. A közeli Miskolc piacai mindig jó lehetőséget biztosítottak a mezőgazdaság termékeinek. 1969-ben kezdték építeni a Borsodi Sörgyárat, a környék jelentős ipari üzemét, mely ma is sok munkalehetőséget biztosít. |