A Szerencsi-dombságtól délre az ún. Nagy-hegyet körülölelő település a 37-es sz. főközl. úttal párhuzamosan található. Az önálló község szinte egybeépült Legyesbényével és Szerenccsel. A lakosság nagy része a szomszédos Szerencsen és a jól megközelíthető Miskolcon talál munkát. Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, de elsősorban a szőlőtermesztés, a borászat a domináns. A századi apátság 1067-ben kiadott alapítólevele említi először Bekecset, de elsősorban az itt található gyógyerejű sósfürdőről emlékezik meg. A település a Bekei család ősi fészke. Először a török hódoltság alatt pusztult el, de hasonló sorsra jutott a kuruc időkben is. Az újratelepült falu fejlődését fokozta Szerencs élelmiszeripari üzemeinek megjelenése a múlt századtól. Gótikus stílusú templomát az 1930-as években teljesen átépítették. |