A Zempléni-hegység nyugati peremén, a Boldogkőváraljai-patak kissé kiszélesedő völgyében meghúzódó, zsákutcás kisközség. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a tőle 20 km-re található várossal, Enccsel. A település környéke régóta lakott: a szeletai műveltség korából, a késő paleolit gravette-i kultúra népessége élt itt, akiket a bronzkor embere követett. A falu a Boldogkővár tartozéka volt, ezért évszázadokon át osztozott annak hányattatott sorsában. Írásban először 1267-ben fordult elő Archay néven, és a 14. sz. második feléig királyi birtok. Ezután a gyakran váltakozó birtokosok kiszolgáltatottja. A történelem viharai megkíméltek pár látnivalót: egy ún. "Huszita házat", egy népi építésű sokszögű (ún. poligonális) csűrt, melyben állatokkal nyomatták a gabonát. Az arkai az egyetlen, amit kőből építettek, máshol fából készültek. Ref. temploma 1794–98 között épült, megmaradt népi lakóházai érdekes látnivalók. A település kiváló kiránduló központ, áthalad itt az Országos Kék Túra útvonala. |