| A község Kazincbarcika és Sajószentpéter városok között a Bükk keleti peremén húzódó Tardonai-dombság keleti oldalvölgyében található. Megközelítése csak Sajószentpéterről lehetséges. A környéken nagyfokú a talajerózió, habár az erdősültség viszonylag jelentős. Árpád-kori település, neve először 1280 körül fordul elő oklevélben. Birtokosa a 17. sz. végéig az Alacskay család. Kihalásuk után több nemesi család is birtokolta, akik döntően a református hitet gyakorolták. A lakosság a század elején is szinte 100%-ban református volt. Műemlék jellegű épület a középkori templom helyén 1640-ben épített, majd többször bővített ref. templom, melynek aranyozott kelyhe 1625-ből származik. A földművelés, szőlőtermelés mellett a 90-es évekig a legbiztosabb megélhetést a falu határában működő szénbányák biztosították, ma a környező városok ipara. |