Abaújszántó
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségAbaúj-Hegyközi
Irányítószám3881
KSH kód3595
Népesség3545 fő
Terület4736 m2
Népsűrűség74.9 fő/km2
A Zempléni-hg. nyugati nyúlványai és a Szerencsi-dombság által közrefogott völgyben, a Szerencs- és az Aranyos-patakok összefolyásánál elhelyezkedő nagyközség. Vasútállomása és megállóhelye van a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonalon, közvetlen autóbusz összeköttetése Miskolccal és a környező településekkel. Fekvése, természeti adottságai alapján mint mezőváros jelentős szerepet töltött be a Hernád-völgyi nemzetközi kereskedelmi útvonal fontos állomásaként, emellett jelentős szőlőművelő és bortermelő vidék. Bora mellett – melyet Krakkó vásárolt – híres volt a céhes ipara is. Egy 1275-ös oklevél Zamthou néven említi, mint jelentős egyházas helyet. A 15. sz. közepétől a Szapolyaiak, majd 1590-től a 18. sz. elejéig a Rákóczi család birtokolja. A ma is működő Strand- és Gyógyfürdő (nyitva 05. 01-09. 30) elődje 1933-tól üzemelt, mikor az itt megtalált melegvízre kádfürdőt és termálvizű fürdőtelepet építettek. A település helytörténeti gyűjteménye a Béke úton található az ún. Kapitány- vagy Ulánus-házban. Érdekes látnivalók a település templomai: a Szent István téren áll a 14-15. sz.-i gótikus eredetű római kat. templom, mely a középkori erődtemplomok kategóriájába tartozik. Református temploma barokk, az evangélikus copf, a görög katolikus istenháza érdekes ikonosztázionjával tűnik ki. A nagyméretű, felújítás alatt álló Patay-kastély a közeli Cekeházán (közigazgatásilag Abaújszántó) a Z turistaút mentén látható klasszicista épület az 1820-as évekből. A település közelében található a természeti szépségeiről híres Aranyos-völgy a Sima felé vezető út mentén.