| Zsadány a megye északkeleti csücskében fekszik, Biharugrától délnyugatra. Tipikus délbihari település. Nevét először 1215-ben említi a váradi regesztrum. Írták "Zwdan"-ként, "Sadan"-ként is. Feltehetően szláv személynévi eredetű. A falut 1249-ben Geregye nembeli Pál országbíró birtokolta, IV. Béla adományaként. A népes középkori település Gyula 1566-os eleste után a szolnoki szandzsákhoz lett besorolva. A török kor végén elpusztult falu Szent Mihály-temploma 1670-ben még állt. Helyére 1794-99-között épült a zömök tornyú református templom. 1720-ban az Esterházy család kezébe került. Fejlődését jelzi, hogy 1811-ben az egyház szárazmalmot építtetett a gabona feldolgozására. A múlt század közepén Arany és Jókai többször is megfordult errefelé. Zsadány közelében, Fancsikapusztán áll Friedl Frigyes kiskastélya. A múlt század közepén épült klasszicista stílusban. Közelében volt a középkori Fancsika Szent Lőrinc-temploma. A puszta északi oldalán honfoglalás kori kunhalomra települt a csónakfejfás és lábfás temető. Innen nem messze a századfordulón épült a Begécsi víztározó. Vizén szinte az összes hazai védett vizimadár fellelhető. Érdekes látnivalót kínál a Salamon-éri csatorna teknősbékatelepe. |