| Vésztő a Holt-Sebes-Körös mellett fekszik, Szeghalomtól délkeletre. Nevét egy 1357-es oklevél említi "Veyzetheu", Vejszető formában. Ez az ősi magyar rekesztő halszerszámra, a vejszére és a lakosság halászmesterségére utal. Környéke már az újkőkortól kezdve lakott volt. A honfoglaláskor a Csolt nemzetség szállta meg. Ennek egyik feje Vata, a békési földvár ura az 1046-os pogánylázadás vezére. A középkori virágzó falut a török-tatár hadak, majd az 1703-as rácdúlás teljesen elpusztították. A szomszédos Bihar megyei Bakonszeg református magyarjai építették újjá 1711-ben. Történetének szomorú dátuma 1925 karácsonya, amikor a jeges ár 1000 házat döntött össze. A település bőven kínál látnivalót. Sinka István, az egykori "fekete bojtár" lakóházán emléktábla utal a szalontai születésű népi íróra. Református temploma 1783-ban épült, 1797-ben különleges tűzbiztos kamrákkal emelték tornyát. Jelenleg egyházművészeti múzeum működik benne. A Petrovszky-villa, a "Bagolyvár", Kós Károly stílusában épült. Érdekes látnivaló, műszaki emlék a MÁV motorkocsi, valamint az eklektikus stílusú községháza. A legnagyobb látványosság a szeghalmi út mentén található Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. 13 hektáros természetvédelmi területén kettős halom magasodik. Egyik részébe vágták a 6000 év település nyomait feltáró kiállítóhelyet. Vele szemben 1996 óta Szent László király bronz lovasszobra őrzi a Csolt-monostor és kolostor temploma romketjét. Az alatta lévő, 1812-ben gróf Wenckheim Ferenc építette borpincében a hely történetét bemutató kiállítás látható, az ásatások legszebb darabjaival. A domb alatt, tőle balra különös hangulatú szoborsétány mentén sorakoznak a Sárrét felemelkedéséért küzdő írók, költők, tudósok szobrai. A tőle nem messze lévő halászkunyhó, nádfedeles juhhodály és az állandó szelídséggel ringatózó nádas egyedülálló keretbe foglalja a tájat. |