| Tótkomlós Orosházától délkeletre települt a Száraz-ér mindkét partján. Egy 1451-es oklevél "Komlos" néven említi. Az egykor itt bőven termő komló volt a névadó. A török kor végén elpusztult falu helyén báró Rudnyánszky József 1746-ban telepített le Békésszentandrásról elüldözött szlovákokat. Később Gömör megyei, majd szarvasi és csabai telepesek is érkeztek. Dinamikus fejlődését jelzi, hogy a mostanival szemben, a századfordulón lakossága meghaladta a tízezret. Az 1946-47-es lakosságcserével jócskán megfogyott a lélekszám. A kitelepült szlovákok helyére kevesebb számú magyar család érkezett. 1993-ban várossá avatták. Tótkomlós neves szülöttei: Jankó János, a hazai politikai karikatúra szülőatyja, Domanovszky Endre filozófus, Maliga Pál gyümölcsnemesítő. Egykor itt szolgált Wallaszky Pál evangélikus lelkész, a hazai történetírás jeles alakja. Ifjú éveiben itt élt Kurucz Ferenc, az '50-es évek politikai üldöztetésének mártírja. Tótkomlós társtelepülései Nagykopáncs és Pusztaszőlős. A város nevezetes műemléke az 1792-95-ben épült szép toronysisakú evangélikus templom. A Szlovák Tájház 1866-ban épült parasztház. Látnivaló még Jankó János szülőháza, az egykori Komló Szálló 1881-ben emelt tömbje, a világháborúk emlékművei és a néprajzi gyűjtemény. Nagykopáncs határában, a makói országúttól nem messze Békés megye egyik legrégebbi műemléképülete áll, az Árpád-kori eredetű római katolikus templom. Falait 1933-35-ben helyreállították, majd 1978-ban restaurálták. |