| Szarvas a Körös Völgye Eurorégió központi települése. A megyeszékhelytől északnyugatra fekszik a Holt-Körös partján; a 44-es főút szeli ketté. Környéke az őskor utolsó évezredeitől folyamatosan lakott volt. Neve először „Cervinus-mons” = Szarvashalom formában fordul elő Anonymus krónikájában. Jelentősége a gyulai vár
1566-os eleste után nőtt meg, amikor a fontos folyami átkelőhely miatt a török palánkvárat emelt annak védelmére. A névadó halmot lerombolta. A vár 1685-ben elpusztult. II. Rákóczi Ferenc 1709-ben a sarkadi hajdúknak parancsot adott felépítésére, de a terv nem valósult meg. A kihalt pusztaságot báró Harruckern János György 1722-ben főleg szlovák telepesekkel népesítette be. 1767-től Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, agrárreformer felvirágoztatta a fiatal mezővárost. 1780-ban megalapította Európa első gazdasági iskoláját. 1847-ben itt indult be Békés megye első nyomdája. A 48-as szabadságharc idején „rendezett tanácsú város” 1872-ben elveszítette városi címét, azt csak 1966-ban kapta vissza. Iskolavárosi és agrárjellegét mind a mai napig megőrizte. Szarvas neves szülöttei Székely Mihály, az első magyar pilóta; dr. Melich János, a szlavisztika világhírű professzora; Bajcsy-Zsilinszky Endre; Ruzicskay György festőművész; Kékesi László bélyegtervező; Melis György operaénekes; valamint Itámár Jáoz Kest kiemelkedő izraeli költő. A város bővelkedik látnivalókban. Legnagyobb nevezetessége az Arborétum. 47 hektáros területén a világ több mint 1600 fa- és növényfaja pompázik. A kert ősét Bolza Pál gróf még az 1830-as években kezdte idetelepíteni. Az Arborétummal szemben, a Holt-Körös város felőli partján magasodik Nemzeti Történelmi Emlékhelyünk központi helyén a Történelmi Magyarország Közepét jelző az 1939-ben emelt szélmalommakett. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága a közeli Anna-ligetben működik, a volt Csáky-Benz-kastélyban. Az evangélikus Ótemplomot Tessedik építtette 1786-88 között barokk stílusban. A Körös-parti Bolza-kastélyt 1810 táján emelték klasszicista ízlés szerint. Lépcsősorának egyik látnivalója az 1911-es Romolus és Remus szobor. A Ruzicskay Képtár az Erzsébet-ligetben őrzi a világhírű festőművész hagyatékát. Az 1836-ban épült Szárazmalom ipartörténeti műemlék. A város közepén áll az 1812-ben késő barokk stílusban épített római katolikus templom, a klasszicista stílusú Mitrovszky-kastély, a Tesse-dik akácfa. A háborús emlékművek közül kiemelkedik a Me-xikóban élő Lumi Kepenyes alkotta doni emlékmű és az 1993. november 1-jén szentelt haranglábas kegyeleti emlékmű. |