| Szabadkígyós Békéscsabától délre található, Újkígyós szomszédságában. Az egykori Ókígyósból 1950-ben vált önálló községgé. A "Kyghos" név egy 1394-es oklevélen olvasható. A környéken sok kígyó volt, innen ered az elnevezés. A falu lakossága 1552-ben elfutott a török elől, majd visszatért. A hódoltság végére elpusztult területet 1720-ban báró Harruckern kapta meg a gyulai uradalom többi részével együtt. A XVIII. század végére beházasodás révén a Wenckheim család kezére került. A Wenckheimek nevéhez fűződik a páratlan szépségű kastély és parkjának kiépítése. A Kastélypark a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet részeként már 1949 óta védett. A tájvédelmi körzet 1977-ben létesült 3785 hektáron. Ebből 32 hektár a park területe. Ősi, 5 méter derékvastagságú kocsányos tölgyek, kőrisek, gesztenyesorok vigyázzák. Évszázados fehérnyárfa sor, mögötte egy nyolcas alakú mesterséges tó gazdagítja. Partján mocsárciprus óriások sorakoznak. A kastélyt 1875-79 között építette Wenckheim Frigyes Ybl Miklós tervei alapján. A német neoreneszánsz kiemelkedő hazai darabja. A régi majorsági épületek is gazdag látnivalót kínálnak. A közeli mesterséges dombon áll az 1844-ben épült Szent Anna-templom és a Wenckheim-kripta. A tájvédelmi körzet jelentős része a Kígyósi-puszta. Az évezredes magyar táj háborítatlan világa ez, sziki növényzettel, olykor nyáron is zsombékos lápfoltokkal, a Nagyerdővel és a régen Rókakaszinónak nevezett rész kilátótornyával. A puszta déli részén népvándorlás kori kunhalmok sorakoznak. |