| Pusztaföldvár Orosházától keletre található. Nevét Szilágyi Erzsébet 1463-as levele "Földwar" néven említi. Névadója a ma is látható sáncmaradvány. Területén a régészek találtak szarmata, avar és honfoglalás kori leletet is. Az Árpád-korban több temploma is állott. A török-tatár seregek a XVI. sz. végén a falut elpusztították. 1841-ben Wodianer Sámuel pesti dohány- és gabonakereskedő telepítette újjá. Belterületén érdemes megnézni az 1907-ben épített katolikus templomot és az 1913-ban szentelt evangélikus templomot. Az I. világháborús emlékmű 1926-ból származik. A II. világháborús emlékművet 1989-ben állították. Legnagyobb turisztikai nevezetessége földvára, a Kis- és Nagytatársánc. A községtől délkeletre emelkedik a pusztaszőlősi út mentén. Építése a bronzkorra tehető. A kettős sánc 3050 méter hosszú, átmérője 1800 m. Tizenkét hektáros területét egykor a kettős sáncon kívül 26-27 m széles, 2 m mély vizesárok védte. Védelmi rendszerét őskori folyómeder köti össze. Szomszédságában az 1971 óta szigorúan védett fél hektárnyi területen található a Tatársánci ősgyep. A jégkorszak utáni felmelegedés utolsó tanúiként itt él egyedül az Alföldön a bókoló zsálya, az erdélyi hérics, a macskahere és a csuklyás ibolya. A Kistatársáncon 1996-ban emlékkövet avattak a Millecentenárium tiszteletére. |