Örménykút Szarvastól délkeletre fekszik a Szarvas-Mezőberény közút közelében. Neve XVIII. századi térképeken "Örmény barma kútja" formában olvasható. A környék pusztáit egykoron bérlő örmény kereskedőkre utal. A kisközség külterületén húzódó korábban sűrű sorokból álló tanyavilág 1952-ig Szarvashoz tartozott. Később Kardos, majd Csabacsüd társtelepülése lett. 1990-től ismét önálló. Környéke és belterülete valóságos tárháza a régészeti szenzációknak. A berényi országúton Szarvas felé haladva ma is áll a Décsi-halom. Mélyében őrzi a közelmúltban feltárt Árpád-kori templom alapfalait. Alatta húzódott a középkori Décse, melynek udvarházában Szapolyai János is vendégeskedett. A falu belterületén az MTA Régészeti Intézete vezetett ásatásokat. Szarmata sír és egy avar temető is előkerült. A határban addig ismeretlen honfoglalás kori településeket találtak lakóházak, fazekaskemencék, gabonavermek egész sorával. A VII. külkerület látnivalója a romos állapotában is hatalmas holland típusú Bakulya-sori szélmalom, amelyet 1870-ben építettek. Az általános iskola udvarán 1994-ben állított harangláb őrzi az egykor tucatnyi, környékbeli tanyai iskola emlékét. A falu melletti Tóniszállás érintetlen állat- és növényvilágával, ősgyepével, facsoportjaival gazdag élményt kínál a természet barátainak. |