| Okány Vésztőtől délkeletre fekszik. A települést a Holt-Sebes Körös szeli ketté. Nevét "Okan" formában találjuk a váradi regesztrumban. A hagyomány szerint egy Okan nevű úr udvarházáról lett elnevezve. A XVI. század elején Werbőczy István volt a földesura. A XVIII. sz.-ban a Szlávy család birtokolta. A múlt században a Schwartz családnak voltak erre jelentős birtokai. 1848-ban a ma már nemlétező urasági nagykocsmában Petőfi is megfordult. A költő ittjártára emléktábla utal az általános iskola falán. Az 1860-as években Okányban élt Kiss József költő. Látnivalói a református templom, a Történelmi kopjafa, az izraelita kegyeleti emlékmű és a II. világháborús hősi emlékmű. 1950 március 16-tól hazánkban hivatalossá vált a ma is érvényes megyebeosztás. Ennek következményeképpen Okányt Biharból Békés megyéhez csatolták. |