| Nagykamarás Kunágotától északra fekszik. Nevét Luxemburgi Zsigmond adománylevele „Kamarás”-ként említi. Ezt követően Bánkomorás néven jegyezték Maróti János macsói bán után. A török alatt a zarándi náhijéhez tartozott. Wodianer báró 1841-42-ben telepítette újjá Heves, Gömör, Borsod és Pest megyei családokkal. A két világháború között közigazgatási területéhez tartozott Bánkút is. A község agrárgazdasága a korábbi idők dohánytermesztése után ma inkább dinnyéjéről ismert. Lakosai ma is őrzik a tűzugrás, a halotti tor és a mártogatós tánc ősi hagyományait. A római katolikus templom 1884-ben épült neogótikus stílusjegyekkel. 1984-ben felújították és újjászentelték. A kultúrház melletti parkban áll az I. és II. világháborús hősök emléke, a Dózsa utcában kereszt látható, amelyet még 1896-ban emeltek és 1996-ban szentelték újjá. Környékünkön a településen található az egyetlen természetes tó – a Bóda-tó –, mely jelenleg a horgászok paradicsoma. A tó jellegzetessége, hogy ásványi sókban gazdag. A dinnyetermesztés mellett a fóliás paprika termesztése is jelentős a településen. |