| Mezőgyán Sarkadtól északkeletre fekszik, a román határ közelében. Nevét az 1215-ös váradi regesztrum említi, majd egy 1395-ös oklevél "Mezewgyan" néven. A hagyomány szerint ide Nagy Lajos király telepített kiszolgált vallon katonákat. A török alatt az akkori szomszéd falvak, Mátéháza és Simonkerék elpusztultak, lakosai Mezőgyánra menekültek. A török kor végére teljesen elnéptelenedett. Előbb kincstári birtokká vált, később a váradi püspök birtokolta. Végül a Tisza család szerezte meg. Látnivalói a nyomokban fellelhető Árpád-kori templomrom maradéka, a II. világháborús emléktábla. 1794-ben átépített, majd 1894-ben kibővített késő barokk református templomának érdekessége, hogy azt eredeti török mecsetből alakították ki. Közigazgatásilag ide tartozik az egykor szintén a Tisza-uradalom részeként jegyzett Nagygyanté kisközség, nevében az ófrancia (vallon) eredetű Jean személynevet hordozva. Az ottani Alkotmány utca végén magasodó múlt századi magtár az uradalmi idők emlékét idézi. |