| Mezőberény Békéscsabától északnyugatra található, a 46-os és 47-es főutak metszéspontjában. Magyarok, németek és szlovákok lakják. Nevét egyfelől a Berény törzsnévből, másrészt az ószláv "brnije" (sár) szóból eredeztetik. Területén már újkőkori emlékeket is találtak. Telepítését Szent István államszervező munkájának köszönheti. Eredetileg a Kettős-Körös parkjára települt, de a sokszor pusztító árvizek miatt a török idők után 1723-ban magasabb helyen épült újjá. Zsindellyel fedett német barokk stílusú evangélikus temploma 1789-ben épült. Az evangélikus tót templomot szintén barokk stílusban 1798-ban építették. 1802-ben itt létesült Békés megye első gimnáziuma. A református magyar templomot 1804-ben emelték. A berényi határ az 1820-30-as években Büngösdi Bandi és Zöld Marci betyárságáról volt nevezetes. 1838 és 1840 között az egykori Wenckheim-Fejérváry-kastélyban működött Festetich bárónő leánynevelő intézete. Szendrey Júlia is növendékei közé tartozott. Petőfi 1849 júliusában néhány napot családjával töltött rokonánál, Orlay Petrich Sománál. A Kettős-Körös partján a híd melletti egykori rév helyén emlékmű jelzi, hogy ott kelt át 1849 július 18-án a Bem seregébe igyekvő költő. Innen nem messze az 1896-ban épült Hosszúfokú-szivattyútelepen működik a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum. Egyéb látnivalók a klasszicista stílusú Városháza, Lux Jakab honvédfőorvos emléktáblája, a turulmadaras, Horthy István kormányzóhelyettes emlékét is megörökítő II. világháborús emlékmű, Mária Nevenapja-templom. Hangulatos termálstrandja szép emlékeket hagy az odalátogatókban. |