| Medgyesegyháza Mezőkovácsházától északkeletre fekszik. Érinti a Békéscsaba-Mezőhegyes vasútvonal. Néhány évtizede földimogyoró és görögdinnye termesztéséről nevezetes. Környéke már a honfoglalás korában is lakott volt. A középkori neve Medgyes falu elpusztult templomáról ered. Egy 1506-os oklevél tanúsága szerint a falut Frangepán Beatrix és Corvin Erzsébet kapták meg, annak ellenére, hogy 1504 óta már nem volt része a gyulai uradalomnak. Jobbágyai 1514-ben Dózsához csatlakoztak. A török időkben a zarándi náhijéhez tartozott. A XIX. században folyamatosan települtek ide kertészek, 1888-ban szlovákok is. Az 1883-ban megnyitott Arad-Csanádi vasútvonal lökésszerűen egy mezővárosi fejlődést készített elő. Hivatalosan 1893-ban települt újjá. Látnivalói az országzászló, a II. világháborús hősi emlékmű, a római katolikus templom, az Olvasó Fiú szobra, a természetvédelmi területként jegyzett Kossuth tér és az 1993-ban avatott centenáriumi díszkút, Mihály Gábor alkotása. 1996-ban két kopjafás Csanád vezér emlékparkot avattak a községben. Közigazgatásilag idetartozik a 340 lelkes Bánkút is. Itt József főhercegegykori kastélyában rendezték be a világhírű búzanemesítő, Baross László emlékszobáját. Síremléke az itteni kápolna mellett látható. |