| Kunágota Dombiratostól nyugatra fekszik. Neve egy 1461-es, az aradi káptalantól származó feljegyzésben olvasható először. A népnyelvi hagyomány összekapcsolja az Ágota személynevet a kun népnévvel. Utóbbit egy 1415-ös Simon Kun családnév alapján. Feltételezik, hogy esetleg Szent Ágota lehetett középkori templomának védőszentje. Az 1596-ban török-tatár csapatok által elpusztított falu teljesen elnéptelenedett. Az akkoriban Csanád megyéhez tartozó pusztát a kincstár Göcz-telep néven telepítette újjá 1843-ban, Csanád, Arad, Heves, Gömör és Nógrád megyei telepesekkel. A 104 kertész eredetileg dohánytermesztéssel foglalkozott. Mind a mai napig nagy hagyományokkal bír emellett a ciroktermesztés is. Az 1850-es évek végén Balázs János dohánykertész itt találta, a mintegy 100 darabból álló arany-ezüst kincset, hazánk első jelentős avar kori leletét. Baján kagán egyik alvezérének fejedelmi sírját 1955-ben elemezte minden részletében László Gyula régészprofesszor. Ezt megelőzően 1925-ben Móra Ferenc ásott ki egy honfoglalás kori lovassírt. Kunágotán ma is az agrárgazdálkodás bír döntő jelentőséggel. |