| Köröstarcsa Mezőberénytől északra fekszik a Kettős-Körös bal partján, átszeli a 47-es számú főút. Neve a feltételezések szerint az ószláv „terecha” szóból származik, ez kenderáztatót, ill. a halak ívóhelyét is jelentette. Más elképzelések szerint személynévi eredetű. A váradi regesztrum 1221-ben említi először. Az 1500-as években a Veér család birtokolta, ők udvarházat is építettek. Tarcsát a török elpusztította, a XVIII. század elején újjátelepült. Első hídja 1880-ban épült a Kettős-Körösön. Az 1881-es hatalmas árvíz alig tucatnyi háznak kegyelmezett meg. 1944-ben a német csapatok repülőteret alakítottak ki a Csorda-legelőn. A község vadregényes környéke vonzza a természet kedvelőit. A Már-kus-örvény nevű határrész a „hamis tanú”, a vén Márkus tragédiáját idézi. A református templom barokk stílusban épült 1794-96-ban. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben romantikus stílusban átalakították, őrszobával és körfolyosóval bővítették. A templom előtt áll az Istók János alkotta I. világháborús emlékmű. Köröstarcsán született Szabó Károly, a középkori magyar történelem és irodalom múlt századi nagy tudósa. Az új Körös hidat 1978-ban adták át második feszített ívű hídként az országban. A néhány éve épült, azóta már kibővített kikötő több, mint 100 kishajó befogadására alkalmas, mellette szabad strand várja a fürdőzőket. A tájat átszelő holtágak, a mesterségesen épített horgásztavak várják a horgászokat. A Körösök völgyében a vízi és kerékpáros turízmus, a horgászat, a vadá-szat és a nyugodt pihenés feltételei adottak. Az Általános Iskola bérelhető tornaterme, sportudvara, a község határában fekvő lőtér két pályával (skeet, trap, compact sporting), hetente edzés és oktatási lehetőséggel (érdeklődni a 06 70 311-2416 telefonszámon lehet) várja az aktív kikapcsolódást kedvelőket. A térség rangos kulturális eseménye a július végén, augusztus elején több, mint egy évtizede a Megyei Amatőr Művészeti Fesztívál. |