| Kondoros a 44-es főút mentén fekszik Szarvastól délkeletre. Elnevezéséről megoszlanak a vélemények. Van aki egy Kondor nevű földesút nevéből, van akia kondorkeselyű madárról származtatja. De van olyan elképzelés is, mely szerint az először 1299-ben a váradi regesztrumban olvasható Cundurus, olyan csuvas eredetű helyre utal, ahol sok hód élt. A XVI. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások hetven portát jegyeztek fel. Annyi bizonyos, hogy 1590-ben a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult. Kondoros-pusztát báró Harruckern János György kapta meg adományként a vidék más részeivel. 1740 körül az akkoriban fontos aradi útvonal mentén felépült a máig álló nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásként. A lakott helytől távol álló csárda abban az időben hét irányból összefutó utakon utazóknak adott menedéket. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája. A múlt századi bérlő, Bagi Pál felesége, a szépséges Adamik Anna ihlette Arany János: A betyár című költeményét. A '48-as szabadságharc bukása után Geiszt Gáspár vette meg a közeli Batthyány-birtokot. 1858-ban ő hívta ide gazdatisztnek Petőfi Sándor öccsét, Istvánt. Petőfi István Kondoros önálló községgé válásakor első pénztárnoka lett a településnek. A volt zsandárlaktanya, a mai községháza előtti parkban áll az I. és II. világháborús emlékmű. Az 1884-ben épült Szent József-templomban őrzik a budapesti belvárosi plébánia templom XVIII. századi barokk szobrait. A templom falán Laurinyec András '56-os mártír emléktáblája látható. Az általános iskola udvarán áll Petőfi Istvánnak a csákói majorból behozatott sírköve. |