| A Békés megye dél-keleti csücskében fekvő, városi ranggal kacérkodó nagyközség joggal nevezi magát a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű telepűlésnek. Kétegyháza nemzetközi vasútvonal mentén fekszik, amely Budapestet és Bukarestet köti össze. A település Gyula felöl a 44-es számú főútról letérve közelíthető meg. Az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amikor Fövényesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona lett, így a Gyulai Váruradalom részévé vált. 1686. telén az áttelelő tatár csapatok pusztítják el és 1723-ig puszta. Ekkor Löwenburg János Jakab Békés megyei főispán tulajdonába kerül, aki románokat telepít a fiatuba. A jelenlegi román ortodox templom 1779-ben épült, a víz miatt egy mesterséges magaslatra építették. A Löwenburg család kihalásával az Andrássyak tulajdona lett akik 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek. Ekkortól a kétegyházi-gyulavári uradalom központja. A falu a XIX. század elejétől az Almássy család birtokába kerül. Akik 1804. után telepítik a magyar lakosságot a faluba, amely ekkor az összlakosság 1/3-át teszi ki. 1800. és 1812. között falurendezés volt a településen. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején parasztmozgalmak egyik fészke a település, a huszadik század első évtizedeiben pedig agrárvillongások színhelye. A magyar általános iskola Márki Sándor történész nevét viseli. Nagy értéke Kétegyházának, hogy itt működik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt a Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási és Szaktanácsadó Intézet. A román általános iskola 1993-ban ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját. Külön említést érdemel Kétegyháza középiskolája, amely az Almássy grófok egykori kastélyában található. Ifjúsági és szakmunkásképzés 1968 óta van az ország talán legszebb környezetű szakiskolájában. Az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad, és itt található a valóban Európa-hírű gépfejlődés-történeti gyűjtemény. Az egykori Almássy kastélyban ma középiskolában szállodai körülmények fogadják a messziről érkezőt. A középfokú tanintézmény épületegyüttese kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére is. A helyi vadásztársaság külföldi vadászokat lát vendégül, míg a nagyközséghez közel eső Steigerwald lovasiskola és tanyamúzeum elsősorban német és osztrák vendégeket csábít. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház. Immár több éve nagy sikerrel rendezik meg a településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot. A helybeli látnivalók sorában feltétlenül említést érdemei még a község központjában található román ortodox templom. |