| A kisközség Szarvastól 17 kilométerre fekszik a 44-es főút mentén, lakosai magyar és szlovák anyanyelvűek. Története 1952-ig azonos Szarvaséval, majd 1969-ig Örménykút határához tartozott. Az egykor sűrűn lakott tanyákon éltek az itteni emberek, nevét is az egyik dűlőről, a Kardos családnevet megőrző részről kapta. 1977-től Örménykút, majd 1981-től Csabacsüddel közös nagyközségi tanács irányította. 1989-től ismét önálló. A fiatal település tagja a Körösszögi Kistérségi Területfejlesztési Társulásnak. Gazdaságára leginkább a mezőgazdasági magángazdálkodás jellemző. Kardoson szlovák nemzetiségi önkormányzat és kulturális kör ápolja a szlovák hagyományokat. A kistelepülés egyik említésre méltó látványos épülete a csabai út mentén ma már magántulajdonban lévő ún. haranglábas iskola, amely külsejében megőrizte a régi tanyai iskolák hangulatát. A másik nevezetesség az általános iskola, melynek falán 1988-ban leplezték le Kriskó Jánosné egyedi hangulatú Petőfi emléktábláját. |