| Gyula Békéscsabától keletre fekszik a 44-es főút végén, a román határ közelében. Egy 1214-es oklevél említi először. Neve a honfoglaló magyarság katonafejedelmének, a gyulának tisztségéből származik. 1404-ben már városi rangot kapott. Maróti János kezdte itt építeni Európa egyetlen épen maradt téglavárát, a XV. század első felében. Megyeszékhellyé vált. A nagy hadijelentőségű várat a török 1566-ban foglalta el. A török kiűzése után a megye új földesura, Harruckern János György a vár mellett kastélyt építtetett. Az újjátelepítésbe németek és románok is bekapcsolódtak. Magyar és Német-Gyula 1857-ig külön közigazgatás alatt állt. Az erőteljesen polgárosodó megyeszékhely 1849 augusztus 22-én szomorú esemény színhelyévé lett. Kastélya udvarán gyűjtötték össze a cári katonák az elfogott honvédtiszteket, köztük kilenc későbbi aradi vértanú tábornokot. A múlt századi vasúti építkezések következtében Gyula elveszítette vezető gazdasági szerepét, mivel csak szárnyvonalat kapott. Gazdasági vonzáskörzete 1920 után összeesett. 1950-ben a megye székhelye Békéscsaba lett. Legújabb kori fejlődésének a gyógyhatású termálvíz 1959-es feltárása adott lökést. Folyamatos fejlesztések során mára nemzetközileg ismert fürdőhellyé lett. 1977-ben egyesült Gyulavárival, így mára fontos nemzetközi határátkelőhellyé fejlődött. Rendkívül gazdag látnivalói közül a vár a leglátványosabb. Rondella, saroktorony, felvonóhíd, állandó történeti kiállítás látható benne. A várudvar 1964 óta ad otthont a Gyulai Várszínház előadásainak. A város kapujában látható az 1810-ben épített négynyílású Bárdos-híd. 1738-ban épült a pestis utáni fogadalom alapján a Szentháromság-kápolna. A Béke úti Kohán Képtár 1979 óta mutatja be az itt élt híres festő életművét. A Ferences-romkert XV. századi gótikus templom és kápolna köveit őrzi. A Szent József-templom 1863-66-ban épült klasszicista-romantikus elemekkel. Erkel Ferenc emlékháza az 1795-ben épült egykori kántortanítói épület. Állandó kiállítás mutatja be a Himnusz zeneszerzőjének munkásságát. Kellemes turisztikai élmény a XVIII. században copf stílusban emelt Százéves Cukrászda épülete. A ma csecsemőotthonként működő kastélyt Wenckheim Józsefné építtette 1798-1800 között. Egy török dzsámi helyén barokk stílusban épült 1777-ben a Belvárosi Katolikus Templom. A görögkeleti román templomot 1802-12 között emelték késő barokk stílusban. A Várfürdő 28 holdas parkban működik. Fedett úszó
medencéjét és gyógymedencéit az 1833-ban épült egykori lovardából alakították ki. Gyula városképi megjelenésében, ódon polgárházainak hangulatával Békés megye legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító patinás városa. |