| Gyomaendrőd Szarvastól észak-keletre fekszik a Hármas-Körös bal partján. Az eredetileg két önálló település, Gyoma és Endrőd 1982-es egyesülésével jött létre, és 1989-ben emelték városi rangra. A „Gyama” név először a váradi regesztrumban fordul elő, feltehetően személynévi eredetű. Az Endrőd szintén személynévből ered, mint az Endre származéka, szintén a váradi regesztrum említi 1216-ban. A török alatt is lakott Gyoma falut 1564-ben hagyták el. Harruckern János báró telepítette újjá 1719-ben. 1877-től 1976-ig járási székhely volt. Nevét Kner Izidor tette ismertté, aki 1882-ben nyitotta meg itt híres nyomdáját. A krónikák megemlítik Endrődről, hogy a XVI. sz.-ban főleg reformátusok lakták. A török, majd a rác dúlások után 1731-től települt újjá Nemes-kerekiből, Nógrádból, Detváról és Csabáról szlovák és magyar telepesekkel. Neve az 1935 március 20.-i csendőrsortűzről vált ismertté országosan, amikor is a képviselő-választáskor 7 halott és 41 sebesült maradt főterén az ellenzéki választók közül. Gyoma neves szülöttei Kner Izidor és Kner Imre nyomdászok, Kner Erzsébet könyvkötő művész, Pásztor János szobrász, Kiss Lajos író. Endrődön született Rózsahegyi Kálmán színész, Hunya István politikus és Tímár Máté író. Az endrődi városrészben áll az 1799-1800 között copf stílusban emelt Szt. Imre-templom. A Sugár utcai tájház az endrődi tanyavilág emlékeit őrzi. A Fő úti régészeti bemutatóterem főleg az avar és az Árpád-kor emlékeit láttatja. Gyoma látványosságai között első a Kner Nyomdaipari Múzeum. Európa-hírű motormúzeuma gazdag gyűjteménnyel rendelkezik. Református temploma késő barokk stílusú. Tornyát 1791-ben emelték. A r. kat. templom 1878-ban épült neoromán stílusban. A városi képtár 1993-ban nyílt meg. Termálvizes Liget-fürdője kellemes élményeket kínál. |