| Gádoros Nagyszénástól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A „Gadoros" név egy 1456-ben Budán keletkezett oklevélben tűnik fel először. E szerint a falu akkoriban Hunyadi János szentandrási uradalmához tartozott. Nevének eredete 1999 őszén feltárt Árpádkori templom bejáratára, tornácára utal, melynek messziről szembetűnő gádor bejárata volt. A török időkben elpusztult település helyén báró Dezséri Rudnyánszky Sándor alapított új falut Bánfalva néven 40 családdal 1826-ban. Mai nevét 1901-től ősi templomnak bejáratáról, a gádorról kapta. A község földterülete évtizedekig földesúri kézen volt. Itt még a Nagyatádi-féle földreform idején is csak házhelyeket osztottak. Az itt élők fő megélhetési forrása ma is a mezőgazdaság. 1878-ban Gádoroson halt meg Veszelka János, Rózsa Sándor híres betyárja. 1973-ban a gádorosi temetőbe került a megye múlt századi történetében nagy jelentőséggel bíró Justh család sírja. Katolikus temploma 1891-ben, az evangélikus templom 1888-ban, református temploma 1920-ban épült. A község látnivalóihoz tartozik az erdélyi Torja testvértelepüléstől kapott székelykapu a községháza előtti szép parkban, a két világháborús emlékmű és Justh Zsigmond író mellszobra. A külterületén lévő Justh-majorban már csak a régi iskolaépület áll, a kastély eltűnt az idők viharában. Település látnivalói: Milleneumi emlékmű, 1848-49-es szabadságharc „Gádor" emlékmű, I. világháborús turul emlékmű, II. világháborús emlékmű, Dr. Hidasi László emlékmű (mellszobor), Életfa kompozíció, Kopjafa a település újratelepítésének 175. évfordulójára. |