| A megye legfiatalabb városa Gyulától délre fekszik a magyar-román államhatár szomszédságában. Városi rangját 1996 július 1-jén nyerte el. Mintegy kistükre Békés megye sokszínű nemzetiségi arculatának: magyarok, németek, románok, szlovákok és cigányok lakják. Első oklevele 1232-ben említi. Évszázadai során felváltva tartozott az egykori Zaránd, Arad és Békés vármegyékhez. Neve a feltevések szerint a X. századi magyar Velek személynévből származik. A török pusztítást Elek sem kerülhette el. Harruckern János György 1724-ben telepített be katolikus németeket. 1796-tól a helységet a Wenckheim család örökölte. 1854-ben mezővárosi rangra jutott. Határa ma is kiváló kukoricatermőföld. Az ügyesen gazdálkodó helybéliek erre alapozva a két világháború közötti Magyarország egyik sertéstenyésztő központjává fejlesztették szülőhelyüket. A németajkú elekiek a második világháború után áldozatául estek a kényszerkitelepítésnek. 1990-től minden évben megrendezik az elekiek világtalálkozóját. Elek az alföldi viszonylatban szokatlanul sűrűn beépített utcák képével, zárt négyszöget alkotó főterével nyugat-európai építkezési szokásokat tükröz. Kiemelkedő műemléke az 1796-ban emelt barokk stílusú római katolikus templom. Érdemes megtekinteni a világháborús emlékműveket, a kitelepítettek emlékművét. Továbbá figyelemre méltó a katolikus temetőben magasodó Stáció szoboregyüttes. |